Claude marketingügynökségeknek

Ajánlat, kutatás-összefoglaló, kreatív első változat és havi riport. Ezek közül a riport szokott a legnagyobb tétel lenni: az adat megvan a felületeken, csak valakinek meg kell írnia belőle a mondatokat — minden ügyfélre, minden hónapban. Tíz ügyfélnél ez több munkanap.

Hol éri meg egy ügynökségnél?

A havi riport. Ez az első, amivel kezdeni érdemes. Az adat megvan a felületeken, a szám nem kérdés — az idő azzal megy el, hogy valaki minden ügyfélre megírja belőle a szöveges részt. Tíz ügyfélnél ez havonta több munkanap.

Az ajánlat és a scope. Minden ajánlat kicsit más, mégis nyolcvan százalékban ugyanaz. Ha a saját szerkezetetek és feltételeitek le vannak írva, az első változat perc kérdése, és a maradék húsz százalékra marad a figyelem.

Kutatás-összefoglalás. Versenytárs-áttekintés, célcsoport-anyag, korábbi kampányok tanulságai. Nem a keresés a nehéz, hanem hogy a sok anyagból legyen egy használható oldal.

A kreatív első változat. Címjavaslatok, hirdetésszövegek, poszt-vázlatok. Itt a legnagyobb a kísértés, hogy kontroll nélkül menjen ki — és itt a legnagyobb a kár is, ha úgy megy.

Mitől lesz az ügynökségi munka átlagos?

Ez az a szakma, ahol a legkönnyebb rosszul használni. Nem azért, mert nehéz, hanem mert könnyű: kijön belőle valami, ami elsőre elfogadhatónak látszik.

Az alapértelmezett kimenet átlagos. Nem rossz — átlagos. És ez rosszabb.

A rossz szöveget kidobod. Az átlagosat kiküldöd, mert nincs vele semmi baj. Aztán fél év múlva minden ügyfeled anyaga ugyanúgy hangzik, és nem tudod megmondani, mikor történt.

Amitől nem ez lesz: a leírt saját módszer. Nem általános utasítás, hanem a ti korábbi, jól sikerült munkáitok mint példa. Erről bővebben a skillek oldalán írtam, és van egy cikkem is arról, hogyan néz ki ez marketinges munkában: Claude Code skillek marketingeseknek.

Mit kell magyar ügynökségnél külön nézni?

A fordítás-szagú magyar. Kérés nélkül becsúszik a „leverage”, az „implementáció”, a „seamless” és a szenvedő szerkezet. Ügyfélszövegben ez azonnal látszik. Egy mondat a skillben, ami tiltja, több utólagos javítást spórol, mint bármi más.

A tegezés-magázás ügyfelenként más. Ez magyarul döntés, és ügyfelenként külön döntés. Ha nincs leírva ügyfélenként, akkor ingadozni fog — és pont ez az a hiba, amit a megrendelő azonnal észrevesz.

Az ügyfélszerződéseitek. Sok magyar ügynökségi szerződésben van titoktartási és alvállalkozó-bevonási klauzula. Mielőtt ügyféladat kerül a rendszerbe, ezt érdemes egyszer végigolvasni — nem azért, mert biztosan tiltja, hanem mert utólag tisztázni kellemetlenebb.

A riportadat bekötése. A Meta és a Google felületeihez van út, de nem egy gomb megnyomása. Ha havi riportot akartok automatizálni, ez az a munka, amit be kell tervezni — erről a bekötés-oldalon írtam.

Mit nem old meg egy ügynökségnél?

Nem fogja

  • Eldönteni, mi a jó ötlet. Az első változatot írja, nem a stratégiát.
  • Kiváltani a juniort. A gépelést veszi le, nem a felelősséget.
  • Megmenteni a rossz briefet. Amiből nem derül ki, mit akar az ügyfél, abból nem lesz jó kampány.

Amikor ne kezdjetek bele

  • Ha két ügyfeletek van. Akkor nincs elég ismétlődés ahhoz, hogy megtérüljön.
  • Ha nincs, aki a kimenetet átnézze. Kontroll nélkül az átlagos szöveg megy ki.
  • Ha az ügyfélszerződések nincsenek átnézve, és ügyféladat kerülne bele.

Amit a legtöbben megkérdeznek

Ajánlatra és scope-ra, kutatás-összefoglalásra, ügyfél-deliverable első változatára, és a havi riportok szöveges részére. A riport szokott a legnagyobb tétel lenni: az adat megvan, csak valakinek meg kell írnia belőle a mondatokat, minden ügyfélre, minden hónapban.

Az első változatot igen, és ez sok időt spórol. Amit nem tud: eldönteni, mi a jó ötlet. Ha kontroll nélkül megy ki, akkor az lesz belőle, amit mindenki felismer — átlagos, sehova nem tartozó szöveg. A skill éppen ezért fontos: attól lesz a ti hangotokon.

Üzleti csomagban nem tanítanak a tartalmatokból, tehát technikailag nincs akadálya. Amit előbb nézzetek meg: mit írnak az ügyfélszerződéseitek titoktartásról és alvállalkozó bevonásáról. Ez az a pont, ahol az ügynökségek utólag szoktak kellemetlen helyzetbe kerülni.

Előfordul, és jobb előre tisztázni. A tapasztalat az, hogy a legtöbb ügyfelet nem az zavarja, hogy használjátok, hanem az, ha kiderül, hogy nem szóltatok. Egy mondat a szerződésben elveszi a kérdést.

Ha chatablakban használjátok, akkor nem sokban. A különbség nem a modellben van, hanem abban, hogy a ti módszereitek le vannak-e írva, és hogy hozzáfér-e a Claude ahhoz, amin dolgoztok — a briefekhez, a korábbi munkáitokhoz, a riportadathoz.

A havi riporttal, ha van több ügyfeletek. Ismétlődő, jól körülírható, és látszik rajta, ha jó lett. Ha nincs riportolás, akkor az ajánlattal.

Nem. Az első változatot írja meg, a felelősséget nem viszi. Amit inkább látni szoktam: a junior ideje átkerül a gépeléstől a gondolkodásra, és ez az ügynökségnél általában jó irány.

Ami ehhez tartozik

Ha nem tanulni szeretnétek, hanem megépítve kérnétek: erről szól a Claude bevezetés ügynökségeknek.

Kezdjük a havi riporttal.

Írd meg, hány ügyfélnek riportoltok havonta, és mennyi időt visz el a szöveges rész. Megnézzük együtt, mennyit lehet lefaragni belőle — és azt is, ha nálatok inkább az ajánlatnál van a szűk keresztmetszet.

  • 40+ tanácsadás cégeknek és magánszemélyeknek
  • Egyénileg vagy a teljes csapatoddal
  • A te feladataidon, nem tankönyvi példákon
  • Ha nem éri meg, azt is megmondom