Claude vagy ChatGPT ügyvédi irodáknak

Egy ügyvédi irodánál ez a szempont többet nyom, mint az összes többi együtt — mert a napi munka jelentős része hosszú anyagon végzett keresés és összevetés.

A különbség itt nem árnyalat. Az a kérdés, elvégezhető-e egyben, vagy darabolni kell.

És a darabolás nem csak kényelmetlen. Ha egy iratanyagot részletekben ad be valaki, akkor az összefüggés a részek között elveszik — pont az, amiért az egészet át kellett nézni.

Mindkettő megír egy szerződéstervezetet. A kérdés az, hogy utána mennyi idő elfogadható állapotba hozni.

Jogi szövegnél ez a különbség érzékelhetőbb, mint egy hirdetésszövegnél, mert a regiszter szűkebb: a jogi fogalmazás pontos, tagolt, és nem tűri a töltelékmondatot. A Claude szövegén ebben szokott kevesebb javítanivaló maradni.

Ettől függetlenül mindkettőnél igaz: ha nincs leírva, hogyan fogalmaz a ti irodátok, akkor általános mintát fogtok kapni. A ti nyelvezetetek nem alapból van benne.

Ezt a kérdést sokan úgy teszik fel, mintha az egyik szolgáltató biztonságos lenne, a másik nem. Nem így áll.

Üzleti csomagban egyik sem tanít alapértelmezetten a tartalmatokból, és mindkettőnél van adatfeldolgozói keret. A gyakorlati védelem attól függ, hogy céges fiókból megy-e a munka, be van-e állítva a megőrzési idő, és hogy mit tesztek bele.

Egy rosszul beállított Claude kockázatosabb, mint egy jól beállított ChatGPT. És fordítva.

Ami magyar irodánál valóban számít, az az ügyvédi titokra vonatkozó szabályozás és a saját megbízási szerződéseitek — nem külföldi bírósági döntések, amiket ilyen összehasonlításokban gyakran idéznek. Erről külön írtam: titoktartás ügyvédi irodáknál.

Megbízható hivatkozást adni. Mindkettőnél előfordul a nem létező, de meggyőzően hangzó hivatkozás. A magyar joganyagnál ez fokozottan igaz, mert kevesebb nyilvános anyagból dolgozhat. Ellenőrzés nélkül egyik sem használható hivatkozás forrásaként.

Bekötni magát a jogi adatbázisotokba. Az előfizetéses magyar jogi adatbázisokhoz egyikhez sincs kész kapcsolódás.

Átvenni a felelősséget. Az álláspont az ügyvédé, mindkét esetben.

Egy dolog, amit angol nyelvű összehasonlításokból nem lehet átvenni: a magyar joganyagból mindkét rendszer lényegesen kevesebbet látott, mint az angolszász jogból. Kevesebb a nyilvánosan elérhető anyag, és ami van, az sem ugyanolyan szerkezetű.

Gyakorlati következménye kettő van. A hivatkozás-ellenőrzés magyar ügyben nem óvatoskodás, hanem kötelező lépés. És a saját iratmintáitok itt többet érnek, mint egy angol nyelvű irodánál — mert amit ti adtok be, abból pontosan dolgozik, míg amit magától kellene tudnia, abból kevesebbet tud.